Egyre több tengelic (Carduelis carduelis - goldfinch) jelenik meg nálunk, először csak néhány példány, majd nagyobb csapatok szállnak a nyárfák tetejére. Nem a madarakat vettem észre hamarabb, hanem az éneküket hallottam meg és az alapján találtam meg őket a falevelek között. Énekük lágy, ha halljuk a tengelicet, akkor érdemes a fák tetejét végigpásztázni távcsővel, szinte biztos, hogy ott lesznek. Azt kérdezhetnénk, hogy ilyen színes madarak hogyan tudnak ilyen jól elrejtőzni, de elég megfigyelni például a hím sárgarigót. Élénk sárga színű, mégis szinte lehetetlen megpillantani, annyira beleolvad a környezetébe.

More and more goldfinches (Carduelis carduelis) are appearing here, first only a few individuals and then larger teams land on the top of the white poplar trees. I didn't notice the birds earlier, but I heard their song and found them among the leaves based on it. Their song is soft, if we hear the goldfinch it is worth looking into the tops of the trees with binoculars, they are almost certain to be there. Someone can ask how such colorful birds can hide so well, but it is enough to observe the male golden oriole, for example. It is bright yellow in color, yet almost impossible to see, it blends so much into its surroundings.

          

A sárgarigók már augusztusban elindultak Afrikába, míg a tengelic egész évben megfigyelhető. Jellemző, hogy költés után csapatokba verődnek, sűrűn tapasztalom, hogy a ligetszépe (Oenothera biennis - evening star) magjait eszegetik. Szinte csoda, hogy minden évben kihajt ez a növény az elszóródott magokból, hiszen a tengeliccsapatok után nem sok mag marad a növényen.

The golden orioles went to Africa in August while the goldfinch can be observed throughout the year. It is typical that after brooding they get into teams, I often experience that they eat the seeds of evening star (Oenothera biennis). It is almost a miracle that every year this plant sprouts from scattered seeds because not much seed remains on the plant after the goldfinch teams.

                         

Úgy látom, hogy a torony teteje sok madár számára ideális, nem olyan rég megkedvelte a nagy fakopáncs (Dendrocopos major - great spotted woodpecker) is, onnan pittyegett a riválisoknak. Viszont ma sikerült lencsevégre kapnom a csókát (Coloeus monedula - jackdaw) is, amint onnan kiáltozik a távolba. Nyáron pedig ideális a seregélyek (Sturnus vulgaris - starling) számára ez a hely, nagy csapatokban szoktak összegyűlni nagy zajt csapva, ugyanis jó hangutánzók, általában a sárgarigó és az egerészölyv hangját szeretik utánozni, de a kocsiriasztó hangja sem marad ki a repertoárjukból.

I see that the top of the tower is ideal for many birds, not so long ago the great spotted woodpecker (Dendrocopos major) liked too from there it called to rivals. However, today I managed to take pictures of the jackdaw (Coloeus monedula) too, it called into the distance from there. In summer, this place is ideal for starlings (Sturnus vulgaris), they usually come together in large teams making a lot of noise. They are good sound imitators, they usually like to imitate the sound of the golden oriole and the common buzzard, but the sound of the car alarm isn't left out of their repertoire either.

       

A csókákat könnyű felismerni a világos szemükről és méretükről. Gyakran repülnek a varjakkal egy csapatban, ilyenkor a méretbeli különbségek jól megfigyelhetőek, a csókák valamelyest kisebbek a varjaknál és hangjuk is árulkodó, elüt a varjak károgó kiáltásaitól. Kíváncsi természetűek, sikerült lefotóznom őket, amint épp a vezetékeket vizsgálták.

The jackdaws are easy to recognize by their size and light eyes. They often fly with the rooks in a team, in this case, the differences in size are well observed. The jackdaws are somewhat smaller than the rooks and their sound are also telltale, contrasting with the caws of the rooks. They are curious, I managed to take pictures of them as they were just examining the cables.

       

Mi sem bizonyítja jobban egy madár jelenlétét, mint egy toll a földön. Ide nem kell nagy madárhatározói tehetség, hogy rájöjjünk, kitől is származik a toll, hiszen egy szajkóé (Garrulus glandarius - Eurasian jay). Nem nagyon van más madár, akinek ilyen színezetű fedőtollai lennének. Ez már kicsit rossz állapotban van, viszont a kék színe miatt szinte azonnal észre lehetett venni a levelek között.

Nothing proves the presence of a bird better than a feather on the ground. You don't need a lot of bird-determining skills here to figure out what the feather comes from. This is a feather of a Eurasian jay (Garrulus glandarius). There aren't many other birds that would have feathers of this color. It is in a bit of bad condition, but due to its blue color, it could be noticed immediately between the leaves.

          

A szarkák (Pica pica - common magpie) nagyon szeretik a magas helyeket, beleértve a torony tetejét vagy egy magas és kiszáradt fát. A kisebb madarak mindig elmenekülnek előlük, mert nagy veszélyt jelenthet rájuk, nyáron kifoszthatják a kisebb énekesmadarak fészkeit. Viszont van erre is megoldás, hiszen nálunk sokszor vannak szajkók (Garrulus glandarius - Eurasian jay), melyek ellenségei lehetnek a szarkáknak. Egyszerre a két faj nem tűri meg egymást egyazon területen és általában a szajkók kerülnek ki győztesként. Viszont a szajkók nem váltanak ki akkora riadalmat az énekesmadarak részéről. Ha összetalálkozik a két faj, akkor hatalmas ricsaj hallható sokáig. Mindennek ellenére legalább előre jelzik a ragadozók közeledését.

The common magpies (Pica pica) really like high places, including the top of the tower or a tall and withered tree. Smaller birds always fly away from them because they can be a great danger to them, in summer they may loot the nests of smaller songbirds. However, there is a solution for this because we often have Eurasian jay (Garrulus glandarius), for example. Which may be the enemies of magpies. At the same time, the two species don't tolerate each other on the same area and usually the jays come out as winners. On the other hand the jays don't cause such alarm on the part of the songbirds. If the two species meet, huge ruckus can be heard for a long time. Nevertheless, at least they predict the approach of predators.

    

    

A tanyavilágban semmi sem számít furának, még az sem, ha átsétál hozzád egy kakas vagy néhány tyúk, hiszen a legtöbben a szabadban, kerítés nélkül tartják a baromfit.

Nothing rates as strange in the farm world, not even if a cock or a few hens walk over to you because most keep poultry outdoors without fence.

    

Itt egy másik kakas, egy fácánkakas (Phasianus colchicus - common pheasant). Egy-két kivétellel a madarak világában általában a hímek a díszesebbek, színesebbek. Itt is látható, hogy mennyire változatos külsejűek.

Here is another cock, a common pheasant (Phasianus colchicus) cock. With one or two exceptions, in the world of birds males are more fancy, more colorful in general. Here you can also see how varied they look.