Öcsém hívja így a dongót, hogy "zongó". De ő nem dongó, hanem földi poszméh (Bombus terrestris). Nevét onnan kapta, hogy méternyi mélységben lakik a földben, egér- és vakondjáratokban. Csak akkor bújik elő, ha a Nap melege felmelegíti a talajt. Ugyanúgy virágport gyűjt, mint ahogy ezt a méhek is szokták csinálni.

Még reggeli dermedt állapotban fényképeztem ezt a dongót. Ez a dongó Európa egyik legnagyobb termetű méhfaja a kék fadongó (Xylocopa violacea), vagy hétköznapi nevén fekete dongó. Napsütésben gyönyörű kéken fénylik a szárnya. Mérete miatt sokan félnek tőle, pedig nem agresszív állat, csak végső esetben védekezik. Erős rágóival korhadt fákba vájja ki járatát, ide rakja petéit. Virágporral táplálkozik, nagy szerepe van a beporzásban.