Üdv Mindenkinek!
Minden évszaknak megvan a maga szépsége, ugye? A tél a zord, csendes és kietlen tájával, a nyár a megannyi élőlény nyüzsgésével varázsol el bennünket. Nem is vesszük észre, hogy milyen nagy hatással is van a természet a hangulatunkra, egészségünkre, mindennapi lendületünkre. Csak menj ki a szabadba és állj meg egy pillanatra! Csak ennyi kell, hogy eléd táruljon a világ.
Látod? A lepkéket, a darazsakat, a madarakat, a növényeket? Mind, egy számunkra ismeretlen célt követnek. Egyszer talán mindannyian képet kaphatunk az élet működéséről, ha máskor nem is, akkor majd a végső, nagy fényesség felé vezető út végén.
Na, de most miről is írjak? Annyi téma van, lehetetlennek tűnő feladat egyet is kiválasztani. Ha már szóba hoztam a lepkéket, akkor legyenek ők a kiválasztottak ebben a bejegyzésben! Biztosan láttunk már egészen nagy méretű példányokat, melyek szárnymintája repülés közben is jól megfigyelhető. Ilyen például a kardoslepke (Iphiclides podalirius), a fecskefarkú lepke (Papilio machaon), atalantalepke (Vanessa atalanta) vagy éppen a közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia). A fotózásuk se okoz túl nagy fejtörést.
De mi a helyzet az apróbb jószágokkal? Szállnak virágról virágra, de közeledtünkre olyan gyorsan eltűnnek a távolban, csak hűlt helyüket találjuk a virágon… Ilyenek például a boglárkalepkék. Nem elég, hogy gyorsan odébb reppennek, de a fajhatározásuk sem túl könnyű feladat nyugodt körülmények között sem. Jellemző rájuk, hogy nemcsak virágokon lelhetünk rájuk, hanem állati ürülékeken is! Jól hallottátok, ürüléken, mert bizony abból szívogatnak! 
Kész őrület a természet, igaz? A bengeboglárka (Celastrina argiolus) tipikusan ilyen faj és elég gyakorinak is mondható, tehát nem nehéz vele összefutni.
Ott vannak az éjjel aktív lepkék is, például a szenderek. Nyilván sok másik egyéb éjjel aktív élőlény is létezik, de akkor ez a bejegyzés átváltozna egy regénnyé . Annak elolvasására pedig kinek lenne ideje? Tehát, szenderek… Tudtátok, hogy ők is nagy szerepet játszanak a virágok beporzásában? Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mit poroznak be éjszaka… Bizony vannak éjjel nyíló/illatozó virágok. Vannak köztük igen nagy méretű fajok is, mint ez a sávos szender (Hyles livornica), ami az egyik képen szerepel. Ha elég bátrak vagyunk, óvatosan alájuk is nyúlhatunk és kis szerencsével valószínűleg át is fognak majd mászni a kezünkre.
Ha még bátrabbak szeretnénk lenni, akkor barátkozzunk meg egy kicsit az óriás tőrösdarázzsal (Megascolia maculata)! Egyébként védett, és korábbi bejegyzéseimben is szerepeltek már ilyen fajok, de ezt sosem tüntetem fel. Miért? Egész egyszerű. Ha kijelenteném, hogy az az adott faj védett, akkor minden figyelem erre összpontosulna és hajlamosak lennénk nem is figyelni a ‘nem védett’ kategóriában szereplő élőlényekre. A bejegyzéseim egyik nagy célja a szemléletformálás, hogy minden élőlény ugyanakkora figyelmet és csodálatot kapjon az emberektől, és ne legyen háttérbe szorítva senki. A szemléletformálás az út a ‘nem védett’ kategóriában szereplő élőlények védelméhez, mely azonnal kedvező hatással lesz a védett fajokra is. Hiszen csak ismételni tudom magam, minden kihatással van mindenre.
Az óriás tőrösdarázs nem is rémisztő annyira a nevével és a kinézetével ellentétben. Nem bántanak, nem kell félni tőlük. Ha volt már valakinek lehetősége testközelből megfigyelni őket, láthatta, hogy inkább barátságosak, eszük ágában sincs támadni. Ha legyőzzük a félelmet és higgadtak maradunk, sokáig elidőzhet a kezünkön egy példány, mint ahogy látható az egyik képen is.
Sok is a szóból. Irány a természet! 
