Az utóbbi napokban tömegesen bújtak elő a száraz nyírfatörzsekből a sárgagyűrűs fadarazsak (Tremex fuscicornis). Türelmesen vártam, amíg meg nem pillantottam az egyik egyednek a fejét, amint a kijárat bővítésén fáradozott a rágó szájszervével. Lárvaként a fa belsejében éltek, abból táplálkoztak. Viszont már elérték kifejlett állapotukat, ezért minden erejükkel azon vannak, hogy kijussanak. A frissen előbújt példányok pár másodperc múlva már repképesek. Fontos, hogy siessenek, ugyanis a ragadozóknak könnyű zsákmányként szolgálnak. Miközben videóztam, sorban gyűltek körém a fekete rigók (Turdus merula) a finom falatokra várva. Nagy megdöbbenésemre az éppen elszállt fadarazsak sem voltak biztonságban, mert a rigók a levegőből is leszedték őket. Ijesztőnek tűnhetnek a fadarazsak a színüket és méretüket tekintve, de teljesen ártalmatlanok, nem szúrnak. Az előbújt példányokat kézbe vettem és a magasba emeltem, hogy könnyebben elrepülhessenek.
Sokkal kisebb egy körömnél, és mégis elég ijesztő külsőt kölcsönöznek a piros szemek ennek az Eurytominae alcsaládba tartozó darázsfajnak. Ezeket az apró rovarokat szinte már nagyítóval kell keresgélni. Szépen végig várta a fotózás idejét és még azután sem akart elszállni. Tapasztalatom szerint nem érdemes háborgatni az ilyen apró méretű darazsakat, mert fájdalmas a szúrásuk.
Sikerült megfigyelnem egy fémdarazsat (Chrysis indigotea) itt a tanyán, melynek még a magyar nevét se találom az interneten. Az is kész csoda, hogy észrevettem, hiszen nagyon apró méretű. Sajnos már elpusztult állapotában találtam rá. Igazából a gyönyörű kék színe hívta fel magára a figyelmet. A fémdarazsak többsége ragyogó színű, innen eredhet a nevük is. És, többek között az is eléggé jellemző rájuk, hogy nagyon fájdalmasan szúrnak, ha veszélyben érzik magukat, de elsősorban inkább menekülnek.
Egyre terebélyesebb az a lyuk a földben, amit a német darazsak (Vespula germanica - German wasp) alakítottak ki. Már a bejáratánál látszódik a papíranyagú fészek széle. Bámulatos, hogy mindig tudják, hogy hova kell szállni. Valószínűleg a főbb tereptárgyak segítenek nekik a tájékozódásban.
The hole in the ground created by the German wasps (Vespula germanica) is becoming more and more spacious. The edge of the paper nest is already visible at the entrance. It is amazing that they always know where to fly. Probably the main landmarks help them to find their way.
Nagy szerencsém volt, hogy ez az óriás megpihent egy kis időre egy fán. Folyamatosan csak repkedett. Ő bizony az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata - mammoth wasp), ráadásul a nőstény egyede, hiszen sárga a feje. Ez a faj jelzi azt, hogy egészséges az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis - European rhinoceros beetle) állománya. A darázslárvák az orrszarvúbogár lárváiból élnek.
A nőstény képes felkutatni ezeknek a lárváknak a tartózkodási helyét, és leásni utánuk a korhadt fában. A rémisztő külseje miatt senki ne aggodalmaskodjon, nem bánt. Inkább menekülőre fogja, ha emberrel találkozik. Hangja hasonlít a dongókéhoz.