Elkészült Raúl, az óriáskígyóm (Boa constrictor constrictor - red-tailed boa) nagyobb helye, ahol vígan mászkálhat. Azért is lett tervbe véve, mert ő nagyon szeret fürdeni és a nagy hellyel együtt jár a nagyobb medence is, amit szinte azonnal ki is próbált. Tehát fontos a fürdőhely kialakítása. Főleg akkor használják a kígyók, mikor a vedlésen túl vannak már, szeretnek mosakodni a vedlés után. Minden hüllőnél létfontosságú valamilyen hőforrás, például infralámpa. Érdemes köré hálót tenni, hogy ne égesse meg magát a kígyó.

Larger place of my red-tailed boa (Boa constrictor constrictor) called Raúl, where he can crawl happily. It was also planned because he loves to bath and the big place comes with a bigger pool. Which he tried almost immediately. So it is important to design a watering-place. Snakes mainly used when they are over the shedding, they like bathing after the shedding. A heat source, such as an infrared lamp is vital for all the reptiles. You can put a web around the lamp, so the snake doesn't burn itself.

               

A boák szeretnek fára mászni, ezért gondoskodjunk néhány faág elhelyezéséről, örülni fognak ezeknek. Új helyének az alját vörös fenyő kéreggel borítottam be, boák esetében ne homokot használjunk, mert nem homokos területen őshonosak. Szóval nagyon szereti a helyét, minden kis zugot felfedezett már rajta. Egy darabig kényelmesen elfér benne.

Boas like climbing trees, so you can place some tree branches, they will happy with these. I covered the bottom of his new place with larch bark. In this case of boas don't use sand because they aren't native to sandy areas. So he really loves his place, he has already discovered every little corner of it. He fits comfortably in it for a while.

    

Nagy előnye a boáknak, hogy nagyon tiszta a bőrük, a siklókkal ellentétben nem mennek bele a saját ürülékükbe, mindig kikerülik azt. Bőrüknek nincs különösebb szaga, tehát nem tekinthető gondnak az, ha felmászik az ágyra. Ha kígyónk már nagyon méretes, vigyázni kell vele.

          

Nem ajánlatos éhes állapotában kézbe venni, és a zsákmány elfogyasztása után várni kell egy-két napot, így nem öklendezi vissza táplálékát. Tipikusan olyan kígyó, mely ragaszkodik gazdájához, tehát mikor szétnéz például az ágyon, farkával mindig belekapaszkodik az ember kezébe. A gabonasikló pont az ellentéte.

               

               

Egy nagy meglepetésben volt ma részem, mikor megpillantottam ezt a vízisiklót (Natrix natrix) a zsákmányával, ami ebben az esetben egy barna ásóbéka (Pelobates fuscus) volt. Az egyik fenyőfa alatt találtam rájuk az ásóbéka hangja alapján, mely eléggé panaszosan szólt, a nyikorgáshoz lehetne hasonlítani ezt.

    

Egy viszonylag ritka pillanatot örökíthettem meg, ugyanis nem megszokott irányból kezdett neki a kígyó a zsákmány elfogyasztásához, ráadásul a zsákmány még nagyon is élt. Azt gondoltam, hogy nem fog sikerülni a kígyónak, hiszen igencsak vékonyka egyedről volt szó és a béka nagyon nagyra felfújta magát.

    

Sokáig küzdött vele, míg végül a béka eltűnt a szájában, jól látszódott a dudor a kígyó testén, szinte kivehető volt a béka alakja. Annyira küzdött a két állat, hogy egészen közel odakúszhattam a siklóhoz, anélkül, hogy az elmenekült volna. Így testközelből élhettem át a történteket.

               

Egyre több vízisikló érzi jól magát nálunk, a kis tóban, általában ez a helyszíne a nászuknak, ilyenkor egymást kergetik a víz felszínén úszva. Nem volt szokatlan számomra, hogy kígyót látok táplálkozni, hiszen ott van a gabonasiklóm és a boám is példaként.

    

Van úgy, hogy az egeret hátulról kezdik el nyelni, ez kicsit nehezebb nekik, ugyanis az egércombok megakadhatnak a szájuk szélén. A boámnak már kicsinek bizonyulnak az egerek, mostanában már kettőbehajtva eszi őket. Mégis izgalmas volt ezt egy vadon élő kígyónál is megtapasztalni, hiszen nem minden nap lát az ember békát nyelő vízisiklót.