Posted by lajtarlili on Nov 10, 2018 in Eredményeim - My results
A www.hoxa.hu készített velem egy interjút:
A www.hoxa.hu készített velem egy interjút:
Üdv Mindenkinek!
Néhány gondolat a mai kor társadalmi tömegpszichózisairól, mint tudomány és spiritualitás…
A tudomány egy kissé szűklátókörű a világra nézve, természetesen ennek így is kell lennie szükségszerűen. Csak azokat a dolgokat fogadja be, amelyek következetesek és vannak magyarázataik, a többi ami ezen kívül esik, mi emberek nem tekintjük tudománynak.
Tudomány ide vagy oda, de talán az egyik legellentmondásosabb személy Isaac Newton volt, akinek az életét átszőtte a teológia, de az alkímián keresztül a fizika tudósa is volt. Mint egyszerre spirituális és materiális gondolkodó azt vallotta, hogy a gravitáció isteni beavatkozás (deus ex machina), a természetre való közvetlen isteni behatás (Lesney, 2003).
A mindennapokban már korántsem ilyen összetett a gondolkodás, ha egy ember megbetegszik és tudni akarja, hogy mi a betegsége és annak mi lenne az ellenszere, akkor szinte biztos, hogy a tudományos magyarázatnak hisz, mert az bevált és megbízható.
Én nem kötném a lelkemet egy ilyen személytelen rendszerhez. Így kézenfekvő, hogy a tudományos tudás-piramisban nincs helye olyan fogalmaknak, mint például a lélek, melyek halvány tárgyilagos tapasztalásokból fakadnak. A neves aneszteziológus és tudat-kutató Stuart Hamerhoff (2005) a következőt állította:„… amikor az anyagcsere hajtott kvantum koherencia (mikrotubulusokban) elveszik, a kvantum információ kiszivárog az Univerzum tér-idő geometriájára. Mivel holografikus és összefonódott, nem tűnik el. Ezért a tudat (vagy álomszerű tudatalatti) tovább létezhet…” szerintem a halál után is…
Ettől függetlenül a tudományos gondolkodásmódban furcsán hathatnak a hasonló kijelentések, de gyakoriak a misztikus tanításokban. Például a judaizmus mindentudás ezoterikus tanításai szerint az anyagi és spirituális bölcsesség egy tökéletes egységet alkotott, de egy összeomlás során kettévált, ezzel létrejött a vallás és tudomány közötti történelmi konfliktus.
Valóságban azonban egyik a másik nélkül nem tud létezni, mert kiegészítik egymást. Az abszolút igazságra nem derül fény a természetfelettin keresztül, mint ahogyan nem fedezhetjük fel kizárólag tudományos fejlődéssel sem.
Ráadásul mi sem hozzuk közelebb a két részt, hiszen gondoljunk bele abba, hogy a gyerekekből, gyerekeinkből kiöljük ezt az egységben gondolkodást, szinte beléjük verjük, hogy kizárólag a fizikai síknak feleljenek meg.
A közönséges partiholyva (Paederus riparius) a holyvafélék családjába tartozó faj. Amikor először találkoztam vele akkor nem gondoltam volna, hogy ez is holyvafaj. Ugyanis sokkal színesebb a bűzös holyvához (Ocypus olens) képest és a mérete is jóval kisebb, hihetetlen kicsi állat. Nem volt félős, egészen jól le tudtam fotózni, viszont a méretéből adódóan valamelyik képből ki kellett vágnom, majd fel kellett nagyítanom, hogy látszódjon a holyva. Neki is alaposan be van "csomagolva" a szárnya és repülni is tud.
Ő itt egy szénailonca (Hypsopygia costalis). Kártevőként ismert faj, melynek hernyója raktárakba szabadulva károsítja a szénát főleg, de más növényi részeket is. Viszonylag gyakori a környéken, de én ritkábban találkozok velük. Viszont szépnek szép. :)
Ezek a képek a tanyánkon készültek, látszódik, hogy szinte érintetlen a természet, az élőlények nagy örömére... :)