Ezt a rövidfilmet is az eredményeim közé sorolom, hiszen nem kis munkával vált valóra. Újszerű gondolataim a természetvédelemmel kapcsolatban:
Természeti egyensúly - Natural balance
Nem kis riadalmat okozott a madarak körében a mókus (Sciurus vulgaris) felbukkanása az odúk környékén. Ilyenkor összehangolt támadást szoktak indítani a veréb- és cinegecsapatok a mókus elűzése érdekében. Már korábban is járhatott itt, ugyanis mostanában nagyon sok fenyőtoboz hever a fák alatt, mind megrágogatva. Ez egy egyértelmű jele annak, hogy itt volt. Mikor végignéztem a fenyőket, láttam, hogy szinte alig van toboz rajtuk, mind a földön hever.
A véleményem az, hogy nem kimondottan a tojást vagy a fiókákat akarta ellopni, hiszen még április van, a verebek nem kotlanak. Valami pihenőhelyet kereshetett, mert a verebek zargatása után egy C típusú odúban rejtőzött el és sokáig ott is maradt. Csak akkor dukta ki a fejét, mikor valamilyen hangosabb zajt hallott, majd visszafeküdt. Volt olyan mezei veréb (Passer montanus), aki nem vett részt a zűrzavarban, az odúja bejáratánál figyelt és őrizte lakhelyét. Mások a dombon várták ki a végét, úgy érezték, rájuk még nincs veszéllyel a mókus.
A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) nagyon gyakori fajnak számít a kullancsok világában. Ahogy a fotókon is észrevehető, szeret a fűszálak végén várakozni, hogy rákapaszkodhasson egy gyanútlan, arra haladó élőlényre, mely lehet akár az ember is. Nagyon okosak, ugyanis nem a nagy, sűrű növényzetben bújnak meg, ott, ahol ember sem jár, hanem az ösvények szélén sorban a fűszálakon. Nem szabad őket alábecsülni, ugyanis nagyon rafináltak tudnak lenni. Érdemes minél hamarabb átnézni magunkat, ruházatunkat, hogy nem-e lapult meg valahol kullancs, szokásuk sokáig keresgélni a megfelelő vérszívóhelyet. Ha már megcsípett, akkor feltétlenül figyeljük a csípés helyét és környékét, ha bármit tapasztalunk, ajánlott orvoshoz menni.
Megfigyeltem, hogy ha egy élve elkapott éhes egyedet lerakok a földre, akkor az összevissza fordulgat, egyik irányt sem tartja megfelelőnek, hogy elinduljon. Sokat tétovázik. Viszont, ha 5 cm-re lerakom az ujjam hegyét mellé a földre, akkor mint az őrült, megiramodik az ujjam felé, szinte fut, hogy rám mászhasson. Valószínűleg a hőérzékelő képességét veti be ilyenkor. Csalódnia kell, mert a véremet nem adom.