Saspáfrány
Régen viszonylag nagy területet borított be nálunk a saspáfrány (Pteridium aquilinum). Emlékszem, mikor kicsi voltam, hatalmas csodálattal néztem erre a növényre, mert nagyobb volt, mint én magam és könnyen el lehetett bújni a saspáfrány alkotta rengetegben. Szokatlan számomra, hogy a legforróbb és legszárazabb nyarakat is képes túlélni, anélkül, hogy levelei elszáradnának. Van egy nagyon jó trükkje a túlélésre, ha az ember ki akarná húzni a földből. Kihúzni nem nehéz, de nem az egész növény jön ki, a gyöktörzse beletörik és a talajban marad, ami annyit jelent, hogy a következő évben ugyanúgy szépen kihajt majd. A gyöktörzse vízszintes a talajfelszínre, tehát egyenlő a lehetetlennel azzal együtt kihúzni. Tovább javítja a túlélési esélyeit az a tény, hogy minden része mérgező.