A réti boglárka (Ranunculus acris - meadow buttercup) és a vendégei:

Leszedtem egy csomó epret és volt köztük egy magyar népmeséket idéző, tulipán formájú darab is. Biztos tulipán volt előző életében... :)

Nagyon boldog vagyok, mert ismét kihajtott a pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és most több virágot is hozott, mint tavaly. Elgondolkozott-e már valaki azon, hogy miért hajt ki ilyen korán a hóvirág, miért pusztul el gyorsan és húzódik vissza a hagymájába.

A válasz az, hogy mivel ez egy olyan növény, amit erdők aljnövényzetében él, nem sok fényt kap akkor, amikor már a fákon lomb van, ezért lombfakadás előtt kihajt, virágot hoz, majd visszahúzódik. Ugyanez a helyzet például a nárcisszal is.

A képen látható nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) egy kicsit deresen. Jól megfigyelhető, hogy ősszel és télen a levelek színe pirosra vált a hideg miatt.

Egyébként nagyon gyakori növény Magyarországon, és könnyen felismerhető a kellemetlen szagáról. A növényt sűrűn belepi a sok mirigyszőr. Nagyon kreatív elnevezésű a termése: gólyaorrtermés.

Egyéves vagy egynyári növény, ami azt jelenti, hogy egy év alatt kifejlődik a gyökér, szár, levél és virágot, termést hoz, majd termésérés után elpusztul.

Számos gyógyhatása  is ismert, mint például száj és garat gyulladások legyőzője.

Ez egy egynyári seprence (Stenactis annua). Nyáron gyomtársulásokban nagyon gyakori, ezt a növényt is Észak-Amerikából hozták be Európába, majd gyorsan elterjedt. Mint a neve is mutatja egy egynyári növényről van szó.