Gyilkos
Ez bizony a gyilkos galóca (Amanita phalloides). Az egyik mogyoróbokrunk alatt nőttek ki. Édesapám mondása szokott lenni: "A gyilkos galóca is ehető, de csak egyetlen egyszer..." Akik túlélték a mérgezést, azok arról számoltak be, hogy ez egy jó ízű gombafaj. Sajnos az elfogyasztása után 12 órával jelentkeznek a tünetek, de ekkor már késő, mert a méreganyagok már annyira felszívódtak, hogy nincs mit tenni... Nagyon fontos, hogy felismerjük a gyilkos galócát, mert az életünk függhet tőle, de a legjobb, ha gombaszakértőhöz visszük a szedett gombákat.
A kalap teteje zöldes színű, a lemezek fehérek, van gallérja és bocskora. Egy mikorrhiza gombáról van szó, tehát szimbiózisban él növényekkel, a gombafonalak behálózzák a növény gyökereit. A szimbiózis lényege, hogy mindkét fél, ami kialakítja ezt a kapcsolatot, előnyökhöz jut. Kicsit össze voltam zavarodva, hogy ez tényleg gyilkos galóca-e, mert nem látszódik rajtuk a bocskor, és az egyik példánynak eltűnt a gallérja.