Üdv Mindenkinek!
Néhány gondolat a mai kor társadalmi tömegpszichózisairól, mint tudomány és spiritualitás…
A tudomány egy kissé szűklátókörű a világra nézve, természetesen ennek így is kell lennie szükségszerűen. Csak azokat a dolgokat fogadja be, amelyek következetesek és vannak magyarázataik, a többi ami ezen kívül esik, mi emberek nem tekintjük tudománynak.
Tudomány ide vagy oda, de talán az egyik legellentmondásosabb személy Isaac Newton volt, akinek az életét átszőtte a teológia, de az alkímián keresztül a fizika tudósa is volt. Mint egyszerre spirituális és materiális gondolkodó azt vallotta, hogy a gravitáció isteni beavatkozás (deus ex machina), a természetre való közvetlen isteni behatás (Lesney, 2003).
A mindennapokban már korántsem ilyen összetett a gondolkodás, ha egy ember megbetegszik és tudni akarja, hogy mi a betegsége és annak mi lenne az ellenszere, akkor szinte biztos, hogy a tudományos magyarázatnak hisz, mert az bevált és megbízható.
Én nem kötném a lelkemet egy ilyen személytelen rendszerhez. Így kézenfekvő, hogy a tudományos tudás-piramisban nincs helye olyan fogalmaknak, mint például a lélek, melyek halvány tárgyilagos tapasztalásokból fakadnak. A neves aneszteziológus és tudat-kutató Stuart Hamerhoff (2005) a következőt állította:„… amikor az anyagcsere hajtott kvantum koherencia (mikrotubulusokban) elveszik, a kvantum információ kiszivárog az Univerzum tér-idő geometriájára. Mivel holografikus és összefonódott, nem tűnik el. Ezért a tudat (vagy álomszerű tudatalatti) tovább létezhet…” szerintem a halál után is…
Ettől függetlenül a tudományos gondolkodásmódban furcsán hathatnak a hasonló kijelentések, de gyakoriak a misztikus tanításokban. Például a judaizmus mindentudás ezoterikus tanításai szerint az anyagi és spirituális bölcsesség egy tökéletes egységet alkotott, de egy összeomlás során kettévált, ezzel létrejött a vallás és tudomány közötti történelmi konfliktus.
Valóságban azonban egyik a másik nélkül nem tud létezni, mert kiegészítik egymást. Az abszolút igazságra nem derül fény a természetfelettin keresztül, mint ahogyan nem fedezhetjük fel kizárólag tudományos fejlődéssel sem.
Ráadásul mi sem hozzuk közelebb a két részt, hiszen gondoljunk bele abba, hogy a gyerekekből, gyerekeinkből kiöljük ezt az egységben gondolkodást, szinte beléjük verjük, hogy kizárólag a fizikai síknak feleljenek meg.