Egy földrakástól elmozdított tárgy mögött ezt találtam... Hát nem lenyűgöző!...
Lehetőségem nyílt, hogy a jövőben látogathassam a budapesti Vet For Pet Kisállat Szakrendelőt. A főként a papagájokra szakosodott rendelő komoly szakembergárdával dolgozik, ott találkoztam Dr. Marcellus Bürkle-vel, aki nemzetközileg elismert papagájspecialista. Legutóbb Ő felügyelte, ellenőrizte a szabad természetben már kihalt, csak fogságban élő Spix arák fajvédelmi programja keretében az állatok egészségügyi állapotát, végezte a vizsgálatokat és az ellátást.
Jelen voltam két jákópapagáj (Psittacus erithacus) és egy nagy katonaara (Ara ambigua) vizsgálatán. Nagyon nagy élmények voltak a különféle vizsgálatok (röntgen, endoszkópia), melyekből fel lehetett állítani a diagnózist, így megmentve akár a beteg madár életét. Köszönöm Bordás Krisztának, hogy lát bennem lehetőséget, látja bennem a jövő egyik komoly szakemberét.
Feltehetőleg egy karolópókfajról van szó, mégpedig egy Xysticus sp. (ground crab spider) hím egyedéről:
Larry Ellison, Oracle CEO, speech at Yale University
“Tisztelt Yale Egyetem végzősei, elnézést kell kérnem, hogy már többször el kellett viselniük ehhez hasonló bevezetőket, de szeretném, ha megtennének nekem valamit. Kérem nézzenek jól maguk körül. Nézzék meg a baljukon ülő évfolyamtársukat. Most nézzék meg a jobbjukon ülő évfolyamtársukat.
Most gondolkodjanak el a következőn: 5 év múlva, 10 év múlva, még 30 év múlva is, nagy az esély arra, hogy a baljukon ülő személy vesztes lesz. Viszont a jobbjukon ülő személy az is vesztes lesz. És maguk, ott középen? Mire számíthatnak? Vesztesek lesznek. Vesztes Cum Laude. Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemről ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsű egyeteme végzősei előtt? Megmondom. Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem. Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb ember, kibukott az egyetemről, és maguk nem. És azért mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll, is kibukott. És erősen tör felfelé.
Most nagyon fel vannak zaklatva. De ez természetes. Hadd bátorítsam önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. Nem hiába töltöttek el 5 évet itt azzal, hogy jó munkamorált tanuljanak, kapcsolatokat építsenek ki, és egy életre megismerkedjenek a terápia szóval. Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. Kellenek is majd maguknak a kapcsolatok, és bizony, kell is majd a terápia. Mert maguk nem buktak ki, és sosem lesznek a világ 10 leggazdagabb embere között. És bele kell törődniük egy patetikus, évi 200 ezer dolláros állásba, ahol is a fizetési csekküket egy volt évfolyamtársuk írja majd alá, aki két éve kibukott.
Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek. Most azokhoz szólok akik még nem végeztek: ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem.”
Elgondolkodtató a fenti szöveg…és ha a mértéktelen pénzkereset a cél, azt hiszem, helytállóak a javaslatok. Az én véleményem, ha akadémikus tudás kell, el kell végezni azt, amit el kell. De kellenek az iskolákon kívüli hobbik, programok, hogy megmaradjunk nyitottnak, hogy ne alakuljon ki sisakunk. Ennek az iskolán kívüli életnek párhuzamos szálon kell futnia, mert így hintázhatunk a szélsőségek között, megmaradva kreatívnak és nyitottnak…
Ebben a nagy melegben sok mezei tücsök (Gryllus campestris - European field cricket) előjött és élvezi a napsütést. Annyira jólesik nekik a nap melege, hogy sokkal kevésbé félénkek.
