Suszterbogár (Cantharis rustica) a lágybogárfélék családjába tartozik. Mostanában nagyon sokat találok mindenfelé.

    

Elég egy lépést tenni a vizes fűben és szemünk elé tárul a rovarnépség. Ahol sok a zsákmány, megjelennek a ragadozók, mint például ez az ugrópókfaj, az íves ugrópók (Evarcha arcuata).

               

Eső után bátrabban bújnak elő a partiholyvák (Paederus sp.). Nagyon félénkek és gyorsan szaladnak, szóval sietni kell a megfigyelésükkel...

               

És összetalálkoztam egy sárgatorú erdeicsótánnyal (Ectobius erythronotus) is, élvezte a vízcseppek tengerét.

               

Ebben az évben is sikeresen kivirágzott a réti boglárka (Ranunculus acris - meadow buttercup). Általában jellemző, hogy ami szép az mérgező is egyben. Ez a növény erősíti a szabályt, hiszen gyönyörű aranysárga virágai vannak, mégis mérgező. Éppen ezért a legelő állatok ki is kerülik legelés közben. Viszont virágai sok rovart vonzanak a helyszínre, például lepkéket, méheket, virágdíszbogarakat és különféle cincérfajokat.

               

               

Gondolkodtatok már azon, hogy miért hajlik el a növény a fény felé, mikor az oldalára borul? Egy növényi hormon felelős a folyamatért, az auxin nevű hormon. A szárban nem egyenlő koncentrációban van jelen, mikor a növény az oldalára borul. Az auxin fény hatására elbomlik, tehát a szár fénynek kitett oldalán kis koncentrációban van jelen, de az árnyékos oldalon változatlan marad.

               

Tehát ott fog megnyúlni jobban a szár, ahol az auxin nagyobb mennyiségben van, az árnyékos oldalon. A szár elkanyarodik és kiegyenesedik a folyamat végére. Ez a hormon okozza a tropizmust, mely egy növényi helyzetváltoztató mozgás, az inger váltja ki és irányítja. Az inger jelen esetben a fény. Itt pozitív fototropizmusról beszélünk. Azért pozitív, mert az inger irányába mutat (a fény felé hajlik a növény).

Hol lehet a vízmérő poloska (Hydrometra sp.)?

Where can the Hydrometra sp. be?