Ő itt feltehetőleg a kósza lószúnyog (Tipula sp.).

Ő pedig ezidáig ismeretlen volt számomra. Egy lószúnyogról van szó ismét, ő a Ctenophora guttata. Rendhagyó a színezete és a mintája is, lábai pirosak. Egyik faj sem bánt, nem kell félni tőlük, nem csípnek.

Egérszínű pikkelyespattanó (Agrypnus murinus).


Ők a pompás tőrösmolyok (Nemophora degeerella - longhorn moth). Gondolná bárki is, hogy egy moly lehet szép is? Akármennyire is díszes, nehéz megpillantani a levelek között, gyorsan tova reppen. Alapvetően nem ritka fajról van szó, csak ritkán szereti megmutatni magát. Csápjai miatt kissé furcsán repül, mégis gyorsan. Nem hajtja hátra őket repülés közben, emiatt úgy tűnik mintha fel-le táncolna. Szerencsére szemtanúja lehettem ennek a jelenségnek.


Találkoztam két nagyon szép ugrópókkal (Heliophanus sp.). Levadásztak egy-egy szúnyogot. Ebből is látszódik, hogy milyen fontos a természetben betöltött szerepük a pókoknak is. Vigyázzunk rájuk!


