Lehet télen is szép az idő...

Íme a széncinege (Parus major), gyakori vendégnek számít, kis csapatokban bandáznak a bokrok alatt táplálékot keresve. Megfigyeltem, hogy az ilyen csapatokban lényegesen nagyobb arányban fordulnak elő a hím egyedek, viszonylag kevés tojóval találkoztam ezen a télen. Az ivar meghatározása az ivari dimorfizmus által lehetséges, ugyanis a hím és a tojó egyed tollazata különbözik, lehet az nagyobb és kisebb eltérés is.

Észrevettem, hogy amikor egy széncinege és egy mezei veréb (Passer montanus) összetalálkozik, akkor általában a cinege az erősebb és gyorsan elijeszti a verebet. Viszont más a helyzet, ha egy cinege és egy kisebb csapat veréb találkozik, ugyanis ekkor a verebek győznek, ők esznek előbb az etetőnél. Ez csak egy példa volt arra, hogyan változhatnak az erőviszonyok két faj egyedei között.

Karácsony alkalmából gyújtottam gyertyát. Miközben csodáltam a lángját, azon kezdtem el elmélkedni, hogy valójában mi is az a tűz... Ősidők óta létező jelenség, de mégis olyan lenyűgöző.

Ő itt a macskám, Léna.. :) Gondoltam megörökítem azt a csodálatos nézését, mikor megpillant engem az ajtón belépve.

Íme egy újabb gyom, vagy mégsem az? Gyógynövényként is ismert növényfaj, mely akár 1,5 méteresre megnőhet. Ha valahol megveti a lábát, akkor ott nagy gyorsasággal el is szaporodik. Kedveli a nitrogénben gazdag talajokat, ezért előszeretettel nő telepített akácosokban. Tehát ha valahol nagyon elszaporodott, akkor a talaj nitrogéngazdagságát jelzi, mondhatjuk, hogy indikátorfaj. Az ivaros mellett ivartalanul is kitűnően terjeszkedik, mégpedig indákkal. Ivarosan a magokkal szaporodik.

A csalán jellegzetessége az egyik növényi szőrtípus, a csalánszőr. Amiatt fájdalmas a csípése, hogy maguk a csalánszőrök hangyasavat tartalmaznak. Mikor a bőrünkhöz ér a szőr, a vége letörik és a hangyasav a bőr alá kerül. Kevés élőlény fogyasztja, de például az atalantalepke (Vanessa atalanta) hernyóinak ez a növény a tápnövénye. Augusztusban megfigyelhetőek a kifejlett egyedek a csalánok felett körözve. Vértisztító és vizelethajtó tulajdonsága a legismertebb, de főzelékként is elkészíthetőek a levelei. Sőt májbántalmakra kitűnő orvosság.