> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.lajtarlili.hu/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Száz évnyi adat a vadon élő beporzók számának jelentős csökkenését mutatja Európában
- URL: https://www.lajtarlili.hu/szaz-evnyi-adat-a-vadon-elo-beporzok-szamanak-jelentos-csokkeneset-mutatja-europaban/
- Published: 2026-10-21T08:30:47.000Z
- Updated: 2026-10-21T08:30:47.000Z
- Author: Lajtár Lili
- Tags: Írások, Természet

A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) Doñana Biológiai Állomása (EBD) által vezetett nemzetközi tanulmány feltárja, hogy bár a vadméhek és a zengőlegyek (a beporzásban fontos szerepet játszó legyek) sokfélesége viszonylag stabil maradt Európában, számos faj földrajzi elterjedése az elmúlt évszázadban jelentősen csökkent. Ezek az adatok, amelyeket a [Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS)](https://www.pnas.org/doi/abs/10.1073/pnas.2600774123?ref=lajtarlili.hu) folyóiratban publikáltak, a kontinensen ezen vadon élő beporzók védettségi helyzetének jelentős romlására utalnak.

> „A tanulmány azt mutatja, hogy a fajok gazdagságának látszólagos stabilitása regionális szinten elfedheti a közösségekben bekövetkezett jelentős változásokat. Még ha a fajok teljes száma változatlan is marad, és még nem észlelünk tömeges kihalásokat, sok faj veszít a területéből Európa különböző részein” 

– magyarázza Carlos Martínez-Núñez, a Doñana Biológiai Állomás kutatója és a tanulmány első szerzője, amely francia, belga, szerb és marokkói tudományos intézményekkel való együttműködést is magában foglalt.

Több mint négymillió adat

Ez a tanulmány az egyik legátfogóbb elemzés az európai beporzók védettségi állapotáról, mind földrajzi, mind időbeli lefedettségét, mind a vizsgált fajok számát tekintve. 

> A csapat egy validált adatbázist használt, amely több mint négymillió vadon élő beporzó rekordot tartalmazott 1921 és 2020 között, lefedve az ismert méh- és zengőlégyfajok körülbelül 88%-át Európa-szerte. 

Fejlett statisztikai modellek segítségével elemezték a fajok gazdagságának és földrajzi elterjedésének változásait, valamint azok kapcsolatát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján szereplő ökológiai jellemzőkkel és veszélyeztetettségi kategóriákkal.

„Az eredmények számos faj, különösen a vadon élő méhek elterjedésének jelentős csökkenését jelzik, ami veszélyeztetheti a beporzási szolgáltatásokat, amelyektől számos ökoszisztéma és növénytermesztés függ” – magyarázza Martínez-Núñez. 

> A csökkenés fő okai közé tartozik a természetes élőhelyek, a virágforrások elvesztése, valamint a mezőgazdasági termeléshatékonysággal összefüggő növényvédő szerek használata. 

De talán a legjelentősebb fenyegetést a jövőre nézve az éghajlatváltozás jelenti, amely már most is számos beporzó populációt érint. Szükség lesz olyan természetvédelmi stratégiákra, amelyek a beporzók biodiverzitásának csökkenését hivatottak megakadályozni, valamint olyan politikák végrehajtására, amelyek az élőhelyek védelmét és helyreállítását helyezik előtérbe.

A legveszélyeztetettebb fajok

Fajok szintjén érdemes megjegyezni, hogy az IUCN által „kritikusan veszélyeztetettnek” minősített vadméhfajok mutatták a legkiemelkedőbb csökkenést. Továbbá a zengőlegyek esetében számos fajt fedeztek fel és írtak le az elmúlt években, így a történelmi feljegyzések hiánya korlátozhatja a hosszú távú csökkenés kimutathatóságának lehetőségét. 

> Aggasztó megállapítás, hogy azok a méh- és zengőlégyfajok, amelyekről korábban kevés adat állt rendelkezésre, negatív trendeket mutatnak, ami arra utal, hogy a kevéssé ismert fajok jelentős, észrevétlen csökkenést szenvedhetnek el. 

Másrészt egy második szintű elemzés azt mutatja, hogy a trendek földrajzilag nem egységesek. Például az atlanti régió, amely az elmúlt évszázadban jelentős földhasználat-intenzitásnövekedést mutatott, mind a méhek, mind a zengőlegyek állományának tartós csökkenését mutatja, ami alátámasztja a vadon élő beporzó közösségek folyamatos elszegényedését ebben a régióban. 

Az elterjedési területeket tekintve minden régióban több negatív, mint pozitív tendenciájú fajt regisztráltak, kivéve az alpesi régiókat, valószínűleg a völgyekből a hőmérséklet emelkedésére válaszul különböző fajok betelepülése miatt.

Lehetőség a biodiverzitás csökkenésének megállítására

A tanulmány hasznos információkkal szolgál az IUCN Vörös Listájának értékelésének javításához és azon fajok azonosításához, amelyek természetvédelmi státuszának felülvizsgálatát igényelhetik. 

> Például vannak olyan fajok, amelyek egyértelműen negatív tendenciákkal rendelkeznek, és még nem tükröződnek a veszélyeztetettségi kategóriájukban. 

Továbbá ezek az adatok iránymutatásul szolgálhatnak a jövőbeli monitoring és természetvédelmi programokhoz, valamint annak vizsgálatához, hogy mely környezeti tényezők magyarázzák a fajok és régiók között megfigyelt különbségeket.

„Nincs túl késő visszafordítani a megfigyelt hanyatlási mintákat. Bár az eredmények jelentős csökkenésre figyelmeztetnek, azt is jelzik, hogy a kontinensszintű kihalások eddig ritkák, így még van lehetőség a cselekvésre” – mondja Ignasi Bartomeus, a cikk szerzője és az EBD-CSIC kutatója. 

„A beporzó közösségek helyreállításához elengedhetetlen a természetes élőhelyük megőrzése, a mezőgazdasági tájak diverzifikálása, az egész éves virágzás elősegítése és a növényvédőszer-használat csökkentése. Egyéni szinten hozzájárulhatunk azzal, hogy őshonos virágokat ültetünk a kertjeinkbe és az erkélyeinkre, kerüljük a növényvédő szereket, és kis menedékeket biztosítunk a beporzók számára, még a városi területeken is” – összegzi.

*Borítókép: Gyakori mezeilégy (Eupeodes corollae) - Lajtár Lili*