> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.lajtarlili.hu/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Így omlik össze a természet a vízhiány miatt
- URL: https://www.lajtarlili.hu/igy-omlik-ossze-a-termeszet-a-vizhiany-miatt/
- Published: 2025-09-25T18:00:00.000Z
- Updated: 2026-09-14T11:01:50.000Z
- Author: Lajtár Lili
- Tags: Írások, Természet

A vízhiány hatalmas fenyegetést jelent egyes emberi közösségekre, de a természetben is elképesztő pusztításra képes. A világ rohamosan változik, nő a népesség, miközben világszerte emberek milliói kerülnek a magasabb életminőség kategóriájába, addig tömegek kénytelenek elhagyni hazájukat a víz- és élelmiszerhiány vagy éppen a háborúk miatt. Bár az élelmiszer és a víz az élet alappilléreinek számít, mégsem jut el mindenkihez a szükséges módon, minőségben és mennyiségben.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy amíg az édesvizeink leginkább a víz körforgásától függenek, addig az élelmiszereink nagy része a rovaroktól. Az emberiségnek szüksége van a rovarokra, pedig az esetükben valószínű, hogy a 2025-ös év világszerte egy újabb negatív rekord lesz számukra.

Fajgazdagságuk a világ minden táján csökkenő tendenciát mutat, így minden vadon élő madarunk vagy éppen denevéreink, hüllőink, kétéltűink is bajban vannak, az egész évben rovart fogyasztók, a rovarevők különösen. Elgondolkodtató, hogy manapság már az esőerdők vagy éppen a különféle természetvédelmi területek is kiürülni látszanak, ahogy Daniel Janzen amerikai ökológus [fogalmaz](https://www.theguardian.com/environment/2025/jun/03/climate-species-collapse-ecology-insects-nature-reserves-aoe?ref=lajtarlili.hu): Ha a rovarállomány összeomlik, és ez mindenhol megtörténik, akkor nincs maradék populáció. Riasztó felismerni, hogy ez a jelenség éppen most zajlik.

Megsínylik a vízhiányt

David Wagner entomológus szavaival élve: „A gyilkos – az ok, amely meghúzza a ravaszt – valójában a víz”. A rovarok számára a hidratálás egyedülálló élettani kihívás: a tüdő helyett a testüket kívülről nyílások, belül légcsőrendszerek borítják, amelyek közvetlenül a szövetbe szállítják az oxigént. „A rovarok nem tudják megtartani a vizet” – emeli ki a szakember. Még egy rövid, néhány napig tartó száraz időszak is elpusztíthatja a páratartalomtól függő rovarok millióit.

Biztosan egyre többen vesszük észre, hogy a kerti locsolásaink után már pár óra elteltével eltűnik a víz a talaj felszínéről, mintha valami egyszerűen kiszárítaná azt. Arra is biztosan sokan felfigyeltek, hogy jóval több vízre van a fáinknak szükségük, mint ahogyan azt az előző években megszokhattuk. Mások pedig arról számolnak be, hogy sokkal több eső esik, mint ami áldásos lenne.

Sajnos zavar van a megszokott csapadékmintázatokban, és ezért is csökkenek a terméshozamok, valamint zajlik a rovarfajok populációinak összeomlása. A lehetséges felelősök között lehet a felhővetés/felhőmagvasítás vagy éppen a Napból érkező és erősödő FIR (távoli infravörös) sugárzás is. De nem csak ezek a működő erők: a vízpára, az ózon, az aeroszolok is teremtők és pusztítók, de az albedó hatás, a Nap és a víz körforgása, a naptevékenység vagy az űridőjárás is hatással bír a bolygónkra.

Felhővetés

A világ számos országában, így hazánkban is használatos módszer a jégkármérséklésre, (máshol esőcsinálásra vagy csapadékprogramozásra, stb.), azáltal, hogy a jég méretét csökkentik egy magvasítóanyag légkörbe juttatásával, ami jellemzően az ezüst-jodid (AgI). Joggal merül fel a kérdés, hogy ez az anyag miként hat az élő szervezetekre, hiszen ismeretes az ezüst és a jód toxikus hatása külön-külön, azonban a tanulmányok azt sugallják, hogy az ezüst-jodid nem okoz egészségi problémákat.

„A környezet szennyezetté válik, és hirtelen szembesülünk a jódizmus veszélyével – a bőrkiütések és az emésztési problémák meglehetősen kellemetlen kombinációjával. Ráadásul nem csak a felhőkkel való játékról van szó – hanem arról is, hogy megtaláljuk a kényes egyensúlyt a haladás és a természetbe való beavatkozással járó lehetséges buktatók között” – [mondja](https://earth.org/unleashing-the-power-of-cloud-seeding-navigating-potential-and-pitfalls/?ref=lajtarlili.hu) a témával foglalkozó Orkhan Huseynli, az Earth.org oldal tudományos munkatársa.

Az ezüst-jodid kölcsönhatása többek között a légkört alkotó anyagokkal vagy a Földet érő mikrohullámú sugárzással is alig ismert, így a témával kapcsolatban messzemenő következtetéseket – főleg tudományos vizsgálatok eredményei nélkül – egyelőre nem érdemes levonni. Az újraerdősítés, a vizes élőhelyek helyreállítása és a fenntartható vízgazdálkodás javíthatja a természetes csapadék-visszatartást és a talajvíz utánpótlását. Ezek a módszerek lassabak, de elkerülik a mesterséges időjárás-módosításhoz kapcsolódó etikai és környezeti kockázatokat.

A Napból érkező energia közel állandó vagyis csak csekély mértékben ingadozik, de a közelmúltban [felfedezték](https://news.mit.edu/2024/how-light-can-vaporize-water-without-heat-0423?ref=lajtarlili.hu), hogy a zöld fény 500 nanométer körüli hullámhosszon kivételesen jól párologtatja el a vizet, hasonlóan annak melegítéséhez a tűzhelyen. Az ok a fény (mint elektromágneses hullám) részben oszcilláló elektromos mezejében keresendő.

A távoli infravörös (FIR) az elektromágneses sugárzás infravörös spektrumán belül egy meghatározott tartományra utal. Ez magában foglalja a 15 μm (mikrométer) és 1 mm közötti hullámhosszú sugárzást, ami körülbelül 300 GHz és 20 THz közötti frekvenciatartománynak felel meg. [Fokozott naptevékenység során](https://www.onlinescientificresearch.com/journals/jmca/articles/climate-change-may-be-driven-by-solar-microwaves-and-radio-waves-ndasha-molecular-modeling-dftmm-study.html?ref=lajtarlili.hu) erőteljesebb melegítő, párologtató hatással bír. Ha egy kis szabadidős program közben úgy érezzük, mintha egy sütőben lennénk és rögtön izzadni is kezdünk, azért nagy valószínűséggel szintén a FIR tehető felelőssé.

A sok ránk váró feladat között priorizálnunk kell, és talán most a legfontosabb, hogy először vizet adjunk a tájainknak, hiszen a víz egyenlő az élettel. Persze közben minden erőnkkel törekedjünk – a magunk egyedi módján is – a változó klímához való alkalmazkodásra is.

Forrás: [National Geographic Magyarország](https://ng.24.hu/termeszet/2025/09/26/vizhiany-hatasa-a-termeszetre-felhovetes/?ref=lajtarlili.hu)

*Borítókép: Lajtár Lili*