> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.lajtarlili.hu/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# A madarak a Föld legfontosabb tápanyagszállítói közé tartoznak
- URL: https://www.lajtarlili.hu/a-madarak-a-fold-legfontosabb-tapanyagszallitoi-koze-tartoznak/
- Published: 2026-10-25T13:49:24.000Z
- Updated: 2026-10-25T13:49:24.000Z
- Author: Lajtár Lili
- Tags: Írások, Természet

A madarak rendkívüli, ám gyakran alulértékelt szerepet játszanak a Föld kémiai folyamatainak alakításában: [tápanyagokat juttatnak el óceánokba](https://besjournals.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1365-2656.13699?ref=lajtarlili.hu), erdőkbe és korallzátonyokra, fenntartva ezzel az életet messze a fészkükön túl is. 

> A madarak – széles körű elterjedésük, repülés által lehetővé tett mobilitásuk, tápanyagban gazdag étrendjük, méretük, életciklusuk, viselkedésük és magas anyagcsere-igényük miatt – kiemelkedő szerepet játszanak a tápanyagszállításban. 

Ennek köszönhetően a sokféleségük csökkenése egyenetlen és kaszkádszerű ökoszisztéma-hatásokat válthat ki.

A madarak számos közvetlen és közvetett úton gyakorolnak hatást a biogeokémiai ciklusokra. Táplálékukból – illetve esetenként egyéb forrásokból, például talajból (geofágia) vagy csontokból (oszteofágia) – tápanyagokat vesznek fel, amelyeket szervezetük beépít a testtömeg növelése, a szövetek képzése és fenntartása, vagy éppen a szaporodás céljából. 

> A repülés jelentős energiaigénye miatt [a madarak fajlagos anyagcseréje magasabb](https://escholarship.org/uc/item/18s7d943?ref=lajtarlili.hu), mint a legtöbb más állatcsoporté, és naponta mintegy 31%-kal több táplálékot fogyaszthatnak, mint a velük azonos testméretű emlősök. 

Ez a fokozott táplálékfelvétel felgyorsítja a tápanyagok körforgását, elősegítve azok átjutását az élő (biotikus) rendszerekből az élettelen (abiotikus) környezetbe.

„Az állatokra – különösen a madarakra – úgy is tekinthetünk, mint rendkívül hatékony tápanyagszállítókra vagy tápanyagfeldolgozó gépezetekre. Ezek az élőlények ürülékükben koncentrálják a tápanyagokat, majd olyan ökoszisztémákba juttatják azokat, ahol értékes erőforrásként szolgálnak különféle növények és más élőlények számára” – magyarázza [a tanulmány vezető szerzője](https://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822%2826%2900807-9??ref=lajtarlili.hu), Ethan Duvall, aki az ökológia és evolúcióbiológia területén szerzett doktori fokozatot.

> A madárürüléket – amelyet gyakran guanónak neveznek – már régóta fontos tápanyagforrásként tartják számon.

A „guano” elnevezés az andoki őslakosok által beszélt kecsua nyelvből származik, és trágyaként használt állati ürüléket jelöl. Régészeti bizonyítékok támasztják alá, hogy a guano 1500–5000 éven át szolgálta az andoki mezőgazdaságot; az [Atacama-sivatagban már az i. sz. 1000](https://www.nature.com/articles/s41477-020-00835-4?ref=lajtarlili.hu) körüli időszakban intenzív gazdálkodást tett lehetővé, sőt, a Római Birodalomban már az i. sz. 550-es években is alkalmazták. A modern európaiak csak a 16\. század végén figyeltek fel a guano trágyázó hatására, kereskedelmi értékét pedig a 18\. századra ismerték fel teljes mértékben.

A fészkelő- vagy pihenőhelyeken – például a tengeri madarak esetében – összegyűlő madarak kis területen halmoznak fel jelentős mennyiségű tápanyagot, értékes erőforrásokat biztosítva ezzel a növények és más élőlények számára. 

> „Ez fokozhatja a növények és algák növekedését, ugyanakkor segítheti a növényevőket – például a rovarokat és más gerinceseket – abban, hogy tápanyagban gazdagabb étrendhez jussanak. Ezek a »termékenységi szigetek« tehát tovagyűrűző hatásokkal járhatnak” – mondta Duvall.

A vizsgált tanulmányok szerint a madaraktól – különösen a tengeri madaraktól – származó tápanyagok a közeli part menti vizekbe is bekerülnek, ahol létfontosságú tápanyagforrásként szolgálnak a [korallzátonyok és az azokra épülő halpopulációk számára](https://www.nature.com/articles/s41586-018-0202-3?ref=lajtarlili.hu). Ahol a tengeri madarak kolóniái eltűntek, ott a tápanyagszint is csökkent; ez pedig visszavetette a növények és algák termelékenységét, csökkentette a zátonylakó halak biomasszáját, és gyengítette a korallzátonyok környezeti stresszel szembeni ellenálló képességét. 

> Ezzel szemben a madarak ürüléke hozzájárulhat a növényközösségek helyreállításához. 

„Nagy lehetőséget látunk abban, hogy kihasználjuk a madarak azon képességét, amellyel újrahasznosított tápanyagokat szállítanak, segítve ezzel a természet helyreállítását” – hangsúlyozza Duvall. Egy tanulmány rámutatott, hogy ha tengeri madarak számára ülőhelyeket helyeznek ki a tengerifű-állományok helyreállítási területein, az olyan madarakat vonz oda, amelyek nagy mennyiségű foszfort juttatnak a környezetbe, ezzel segítve a tengerifű regenerálódását.

„Bár az ökológusok régóta tudják, hogy a madarak tápanyagokat szállítanak, kutatásunk feltárja e folyamat jelentőségét és földrajzi léptékét” – nyilatkozta Amanda Rodewald, a tanulmány társszerzője és a Cornell Egyetem Madártani Laboratóriumának Madárpopuláció-kutató Központjának igazgatója**.**

A felmérés előzetes eredményei arra ösztönözték Duvallt, hogy egy újabb vizsgálatba kezdjen. Míg a korábbi kutatások többsége egyetlen fajra összpontosított, Duvall arra törekedett, hogy egy adott területen belül különböző madárfajok hozzájárulását mérje fel, lehetővé téve ezzel a madárközösségek által kibocsátott tápanyagmennyiség számszerűsítését. 

Ezért ő, Linsey Chen és Alexander Flecker, ökológia és evolúcióbiológia professzor 2021 tavaszán és 2022 őszén elemezték az énekesmadár-közösségek által hátrahagyott ürüléket a New York állambeli, Ontario-tavi Braddock Bay Madármegfigyelő Állomáson.

> A kutatócsoport megállapította, hogy a madarak étrendjének szezonális változásai jelentős eltéréseket okoznak az ürülék összetételében. Tavasszal, amikor a madarak több rovart fogyasztanak, ürülékük nitrogénben gazdagabb; ősszel viszont, amikor étrendjükben nagyobb arányban szerepelnek gyümölcsök és magvak, az ürülék széntartalma nő. 

A [Functional Ecology](https://besjournals.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1365-2435.70275?ref=lajtarlili.hu) folyóiratban márciusban megjelent második tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a testméret, a viselkedés, az étrend, valamint az étrend szezonális változásai mind befolyásolják a madarak által kibocsátott tápanyagok mennyiségét. Duvall szerint a tudósok ezeket az adatokat felhasználhatják annak előrejelzésére, hogy a madárpopulációk csökkenése milyen szélesebb körű ökológiai változásokat indíthat el.

A [State of the World’s Birds](https://datazone.birdlife.org/publications/state-of-the-worlds-birds-2026?ref=lajtarlili.hu) (*A világ madarainak állapota*) című jelentés szerint a vándormadárfajok 45%-ának állománya csökkenőben van; ez számos ökoszisztéma termékenységének és ezáltal termelékenységének csökkenéséhez vezethet. 

Duvall hozzátette: ezek a változások az ökoszisztémák szénmegkötő képességét is befolyásolhatják. „Valójában nagyon erőteljes, láncreakciószerű ökológiai válaszreakciókat figyelhetünk meg, amikor megszakítjuk a tápanyagoknak azt a folyamatos utánpótlását, amelyet a madarak biztosítanak” – mondta.

*Borítókép: fülemüle (Luscinia megarhynchos) - Lajtár Lili*