Ez egy érdekes szituáció, ugyanis a képeken látható díszes darázscincér (Chlorophorus varius) szembe találta magát az alakoskodó karolópókkal (Ebrechtella tricuspidata). Viszont ez a pók még nagyon fiatal és kis termetű egy darázscincérhez képest. De nagyon bátor, mert ott várakozott széttárt karokkal, ahelyett, hogy elmenekült volna a virág szirmai alá. Sokáig a cincér sem moccant meg. Nagyon hősies pók volt, hogy nem hátrált meg, viszont zsákmányra nem tehetett szert sajnos. A darázscincér sértetlenül távozott. A karolópókok szeretik az egynyári seprence (Stenactis annua - annual fleabane) virágait, mert jól beleolvadnak a fehér színébe.

Egy ugrópókfaj, a színészpók (Salticus scenicus):

Ő itt a viráglakó karolópók (Misumena vatia - goldenrod crab spider) a zsákmányával. Talán ez a pókfaj a legváltozatosabb színű a többi közül. Sok színben megtalálható: fehér, sárga, esetleg lila. Szinte az egész életét virágok között tölti, mivel ez a vadászterülete. Minden olyan rovarra, bogárra ráveti magát, ami le akar szállni egy kis virágporért, kifeszített hálót nem használ.

Leggyakrabban házi méhek (Apis mellifera) járnak a virágokra, tehát ez a karolópókfaj több méhet eszik, mint más pókok, ezért kártevőként van elkönyvelve. Mindentől függetlenül ennek a póknak is megvan a helye a táplálkozási láncban, tehát irtani semmiképpen nem érdemes, mert annak súlyos következményei lesznek a többi élőlényre nézve. Az én esetemben egy legyet fogott ez a hófehér álruhás a seprence (Stenactis annua) virágán. Nagyon jó a látása, mert ahogy elkezdtem felé közelíteni, átfordult a virág másik oldalára zsákmányával együtt. Érdekessége, hogy színváltoztatásra képesek egy bizonyos folyékony sárga festékanyag segítségével.

Készítettem pár fényképet egy állaspókról (Tetragnatha sp.) a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) levelén, ami a tavunkban nő.

Feltehetőleg egy karolópókfajról van szó, mégpedig egy Xysticus sp. (ground crab spider) hím egyedéről: