Itt a bizonyíték arra, hogy vannak olyan ragadozók, melyek szívesen fogyasztják a poloskákat. Olykor nem is olyan nagy probléma az, ha a szobában vannak pókok is, hiszen sok rovart elkapnak. Ez abból látszódhat, hogy a pók alatt sok kitinváz gyűlik össze. Mivel általában az elfogyasztott rovarok külső váza megmarad, be lehet azonosítani őket.

          

Ez egy érdekes helyzet, amit lencsevégre kaptam... Először is, ez a háromszöges faggyúpók (Steatoda triangulosa - triangulate cobweb spider) eléggé kis méretű egy poloskához képest, de mégsem okozott gondot neki a hálóba tekerés. A másik érdekesség, hogy a pókháló mozgása miatt egy másik pók, egy nagy álkaszáspók (Pholcus phalangioides - long-bodied cellar spider) is észrevette a táplálékszerzési lehetőséget. Volt, mikor a két pók együtt tekerte a hálóba a zsákmányt. Ezidáig ilyet még nem tapasztaltam.

          

Nemrég megfigyeltem egy olyan esetet, mikor egy álkaszáspók éppen egy poloskát evett, majd mikor jóllakott, kissé félrevonult. Ezután azt tapasztaltam, hogy egy másik pók is odaszaladt és lakmározott ugyanabból poloskából. Ahhoz lehetne hasonlítani, mint mikor a jóllakott oroszlánok hátrahagyják a tetemet és megjelennek a hiénák, hogy eltakarítsák a maradékot.

               

          

Ő olyan apró, hogy csoda, hogy észrevettem egyáltalán. Ő is behúzódott egy meleg helyre. A testtartása már árulkodó, olyan mintha egy ölelést kérne, tehát azt már el lehet dönteni, hogy karolópókkal találkoztunk nagy valószínűséggel. Ő egy hím alakoskodó karolópók (Ebrechtella tricuspidata).

               

Sétálós kedve volt a madárpókomnak, ez azt jelenti, hogy ideje megetetnem. Az infra lámpa fénye nem közvetlenül világít rá, így nem szárad ki a pók és a páratartalom is megmarad a terráriumban, viszont remek színeket eredményez.

    

    

Megtalálta a tető egyetlen gyenge pontját... A teteje nagyon apró lyukú rozsdamentes hálóval van lefedve, meglepően jól tartja az állandó hőfokot... Az utolsó képen pedig a zsákmányállata látható, egy sáska.

    

Lett egy új lakótársam, egy madárpók (Nhandu chromatus - Brazilian red and white tarantula)... Ő már egy nagyobb méretű példány, de még nem elég nagy ahhoz, hogy megállapítsam a nemét. Viszont a levedlett bőrén látszódhat. Nem igényel különleges tartási körülményeket. Talajnak kókuszrostot használtam, melynek egy része nedves, ezzel is biztosítva a megfelelő páratartalmat, melyre szüksége van a póknak. Fontosnak tartom a búvóhely kialakítását, melyben el tud rejtőzni a kíváncsi szemek elől.

I had a new roommate, a Brazilian red and white tarantula (Nhandu chromatus)... It is a larger individual, but not yet big enough to determine its sex. However, you can see on its molted skin. It doesn't require special keeping conditions. I used coconut fibre as soil, one part of it is wet. Thereby ensuring appropriate humidity, which the tarantula needs. I consider it important to create a hiding place where it can hide from the eyes.

    

Ha elfogadta otthonaként a búvóhelyet, akkor azt hamar észrevehetjük, ugyanis pókhálót sző arra a területre. Főleg tücsköket (ha még nagyon fiatal), sáskákat, gyászbogár lárváját eszi meg, de elkap más pókokat is. Amit nem szeret, azt nem fogja megenni. Én adtam neki gyászbogár lárvát, de nem kellett neki, noha már jelezte, hogy éhes. Valószínűleg a méretével volt problémája. Amikor egy sáskát adtam neki, akkor egyből ráugrott és már ette is. Nem félek tőle szerencsére, bár a kezemben még nem volt, mert a búvóhelyén eszi a sáskát és nem szeretném zavarni. A legfontosabb, hogy bánjunk vele tisztelettel.

If it accepted the hiding place as its home, we will soon notice it because it will weaves spider webs on that place. It mainly eats crickets (if it is still very young), grasshoppers, larvae of darkling beetles, but also catches other spiders. What it doesn't like, it won't eat. I gave it a darkling beetle larva, but it didn't need it, although it had already indicated it was hungry. It probably had a problem with the size of larva. When I gave it a grasshopper, the tarantula immediately jumped on it and started eating. I'm not afraid of it, although it wasn't in my hands yet because it eats the grasshopper in its hiding place and I don't want to disturb it. The most important thing is to treat it with respect.