Hogy mi ez? Hát, először én se tudtam. A gondolataim között megfordult olyan is, hogy esetleg nem erről a bolygóról származik. Tehát, ez egy homoki szömörcsög (Phallus hadriani). Igen, tudom, nem épp gombaalakja van, de ez azért van, mert még a fejlődése kezdeti stádiumban van. Ez a képlet, amit találtam, az úgynevezett boszorkánytojás, ami általában a föld alatt található.

         

Voltam olyan bátor és szétnyitottam a külső lila színű burkát, alatta pedig rengeteg nyálkát találtam. A homokos talajt részesíti előnyben. Hogy ez miért érdekes? A homokos talaj sok esetben tápanyagszegény környezet lehet egy gombának, a gombafajok nagy része "keresi" a korhadó fákat és elhalt növényi részeket. Sőt! Olyan nagy kincset jelent egy-egy kiszáradt fa, hogy olyan gombafajok is megjelenhetnek rajta, melyeknek semmi keresni valója az adott fán. Erre jó példa volt valamelyik évben a petrezselyemgomba (Hericium coralloides) megtelepedése almafán (húsvéti rozmaring), ráadásul itt, az Alföldön, holott egy hegyvidéki faj és nem szokott almafán megjelenni.

Gondoljunk csak bele, mennyire komplex a természet.... Ha a természetben hagyjuk a kiszáradt fákat, azok esős időben az életet adják a gombáknak. A gomba megjelenik, (most vegyük példának a petrezselyemgombát, mely ismeretes, hogy fiatalon ehető) megeszi például a fekete rigó (Turdus merula). Emiatt több rigó egyed él túl, így azok több rovart is képesek elkapni. Így kedvez a vegyszermentes növénytermesztésnek, hiszen lényegesen kevesebb kártevő (az emberek nézőpontjából az) rágja meg például a paradicsomnövényünket. Ez az egész egy önfenntartó rendszer, aminek mi is részei vagyunk és igen érzékeny a változásokra. Az összefüggéseket csak észre kell venni, hiszen itt vannak az orrunk előtt.

Az esős időnek köszönhetően sok gombafaj felbukkant a lehullott levelek között. Találkoztam egy szürkéslila pereszkével (Lepista sordida), mely nagyon bársonyos kinézetű volt. Látható, hogy a legtöbb kalapos gombával ellentétben nincs gallérja, emiatt tönkje csupasz. Ez egy idősebb egyed, mert a kalapja már hullámosabb és felfele pöndörödik.

Due to the rainy weather, many mushroom species appeared among the fallen leaves. I met a Lepista sordida, which looked very velvety. You can see that unlike most gilled mushrooms it has no collar making its stalk bare. This is an older individual because its cap is already wavier and curls upwards.

    

Nemrég figyeltem fel erre a gombafajra, mely a szilvafán növekedett. Ebből is következik, hogy a faj neve a szilvatapló (Phellinus pomaceus). A bazídiumos gombák törzsébe tartozik. A kalapban található gombafonalak végén alakul ki a bazídium, ezen találhatóak a bazídiospórák, melyek meiózissal jönnek létre. Azaz egy diploid (kétszeres kromoszómaszerelvényű) sejtből négy darab haploid (egyszeres kromoszómaszerelvényű) sejt keletkezik a folyamat végére.

      

Olyan bársonyos hatást keltenek az apró szőrök a felületén. Ha közelebbről is szemügyre vesszük, észrevehetjük, hogy a termőrétegen apró pórusok találhatóak, a spórák ezen keresztül jutnak ki a külvilágba. Főként a beteg gyümölcsfákon jelentkezik, de a fát nem bontja agresszíven. Úgy vettem észre, hogy nincs, ami fogyasztaná ezt a gombafajt. Nem mérgező, de emberi fogyasztásra nem alkalmas.

Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus - tree oyster mushroom). Nem jellemző, hogy kora tavasszal megjelenjen, hiszen inkább ősszel gyakori. Egy fehér epernek (Morus alba - white mulberry) a törzsét szemelte ki ideális helynek a termőtest növesztéséhez. Szép látványt nyújt! Csodálatos!

               

    

 

Ez itt a házi tintagomba (Coprinus domesticus), jobban mondva az ozóniuma. Ebből nő ki majd a termőteste, mely jobban fog hasonlítani a megszokott gombaformához. Gyakori gombafaj, főleg kiszáradt fák kérge alatt jelenik meg sárgásvörös gombafonalak képében. Ezt egy elszáradt diófaág kérge alatt találtam. Mint lebontó, fontos munkát végez, visszaalakítja a fa szerves anyagait szervetlenné, a termelők számára hasznosítható ásványi anyagokká. Ebből ered az a szó is, hogy mineralizáló.